Történetről

Summer Austin 21 éves. Borzalmas gyermekkora volt és ez csak fokozódott azzal, hogy elvesztette az egyik hozzá nagyon közel álló családtagját. Folyamatosan pánikrohamokkal küzd, rengeteget harcol azért, hogy túléljen minden egyes napot. Külső szemmel az emberek csak annyit látnak belőle, hogy egyre vékonyabb és sose mosolyog.
Summer egyetlen vágya az, hogy bejusson az egyetemre. Mikor ez sikerül, hirtelen szembe találja magát a legnagyobb félelmével. Teljesen egyedül van és csak magára számíthat. Az egyetemi diákok között vannak akik zaklatják és nem hagyják nyugton. Egyik alkalommal azonban valaki a semmiből a védelmére kel, így megelőzve egy katasztrófát. Ezzel pedig kezdetét veszi egy olyan csata, amelyben két idegen az életért, a szerelemért és a félelmeik leküzdéséért harcol.
 

Ha érdekel hogyan alakul a két idegen sorsa, légy bátor és csatlakozz hozzájuk!

----------------------------------

Summer betegségéről

 (forrás:https://hu.wikipedia.org)

 

A legtöbb pánikbeteg elviselhetetlen halálfélelemről, „megőrülésről”, érzelmi és viselkedésbeli irányításvesztésről, súlyos fokú vegetatív idegrendszeri tünetekről számol be. Erős késztetést éreznek, hogy elmeneküljenek onnan, ahol a roham elkezdődött („harcolj vagy menekülj” reakció), amit mellkasi fájdalmak, a lélegzet megakadása és elkerülhetetlen végzet érzése követ. 

A pánikbetegséget megkülönbözteti a más típusú szorongásoktól az intenzitása és a hirtelen, epizodikus természete. Azok, akik szorongással kapcsolatos betegségekben szenvednek, gyakran élnek át pánikrohamokat, bár a pánikbetegség nem mindig van összefüggésben más mentális zavarokkal. Az amúgy egészséges emberek majdnem 10%-a is átél egy elszigetelt pánikrohamot egy évben és minden hatvanadik ember az Egyesült Államokban egyszer elszenvedi a pánikbetegséget életében. 

A pánikbetegség együtt járhat más pszichés problémákkal is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk egyéb pszichoaktív szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Egyes kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek száma szintén nagyobb a pánikbetegek körében, bár ezt nem sikerült kétséget kizáróan igazolni. 

A pánikbetegség hónapokig, akár évekig is tarthat, aszerint, hogy mikor kerül sor kezelésre. Kezelés nélkül addig rosszabbodhat, mígnem a munkaképesség és a normális és önálló életvitelre való képesség elvesztéséig rontja a beteg életminőségét. Sok ember személyes kapcsolataiban, munkájában és szociális helyzetében is komoly problémákat okoz a pánikbetegség. Bár a spontán gyógyulás is előfordul, általában nem múlik el, amíg az egyén nem kap kimondottan pánikbetegeknek való kezelést.